Leírás
A Néprajzi Múzeum Nyomatgyűjteménye a magyar nyelvterület legteljesebb képeslapanyagát őrzi, amely viseleteket, viseletsorozatokat mutat be az Osztrák-Magyar Monarchia idejéből. A fényképek alapján, az 1880-1920 között készült képeslapok a magyarországi tájegységek jellegzetes magyar és nemzetiségi viseleteit, életképeit mutatja be a 19-20. század fordulójáról. A válogatás kereteit a Néprajzi Múzeum képeslapgyűjteménye határozza meg. A képeslapok mellett néhány fényképet, rajzot, festményt használtunk fel azoknál a fejezeteknél, ahol a képeslap műfaját, annak kialakulását, előképeit, a korszakban elfoglalt helyét mutatjuk be. A képeslapokon megjelenő népviseletek fényképek alapján készültek, ezért nagyrészük alkalmas a viselet bemutatására, leírására, részletes ismertetésére, természetesen figyelembe véve a már említett készítői, kiadói adatokat, információkat. A képeslapokat fontos képi dokumentációs anyagnak tekintjük napjainkban is, hiszen a fénykép alapján készült sokszorosított lapok nagyon sok háttérinformációt vagy mondanivalót tartalmaznak képeslapgyűjtőknek, népviselet, népélet-kutatóknak, egyes fényképészek, műtermek, kiadók és nyomdák iránt érdeklődőknek egyaránt. A tartalomból: Bevezetés A képes levelezőlap története A képeslapok a korabeli képkultúra tükrében A sajtóillusztrációk szerepe A festészeti és képi előzmények A népszínművek hatása Sokszorosítás és kiadás Alföld – Hortobágy, Debrecen, Kecskemét Észak-Magyarország – Palócföld, Mezőkövesd Palócföld Mezőkövesd Dunántúl – Balaton vidéke, Baranya megye Balaton vidéke Baranya megye Erdély – Kalotaszeg, Torockó, Székelyföld és Gyimes, hétfalusi csángók Kalotaszeg Torockó Székelyföld és Gyimes Hétfalusi csángók Nemzetiségek – Erdélyi szászok, erdélyi románok, cigányok, felső-magyarországi szlovákok, sokácok, bunyevácok Erdélyi szászok Erdélyi románok Cigányok Felső-magyarországi szlovákok Sokácok Bunyevácok Képjegyzék Irodalomjegyzék
Értékelések
Még nincsenek értékelések.